A 2024/2025 tanév beveztő tervezési projektje a végzős Enteriőr Designer - Belsőépítész csapat számára, egy olyan teamwork, ahol aktuális állapotában a Liget Irodaház áttervezése, hasznosítása volt a feladat. A hallgatók először ismerkedtek a Design Thinking módszertan és a csapatmunka iskolai keretek közt történő valós modellezésével.
Mit gondolsz, hogy ezalatt az intenzív pár hét alatt sikerült átadni a Design Thinking eszköztárat a hallgatóknak, hogy élő projektjeikbe is be tudják majd építeni a szemléletet?
A teljes eszköztárat ezúttal nem adtam át, de nem is volt a cél. Egy betekintést szerettem volna adni a hallgatóknak ebbe a világba, mint egy ízelítő, hogy ezek a BeÉp-ben hagyományosan nem használt eszközök, hogyan tudják segíteni Őket a tervezés megkezdése előtt és közben, az ügyfél- és a tervezési feladat jobb megértésében, illetve feltérképezésében. A visszajelzések alapján úgy látom,hogy ez sikerült és a jövőbeni, élő projektjeik során így lesz hová visszanyúlniuk.
Hogyan segítette a hallgatók munkáját az általad oktatott a módszertan, hogy a belsőépítészeti eszköztáron túl a felhasználói- és ügyféligények tudatos megértését is alkalmazzák a tervezés során? Az általad átadott ismeretanyag szerinted hogyan formálja a belsőépítészeti munkájukat a jövőben?
Mint a legtöbb alkalmazott design terület, így a BeÉp-ben is viszonylag ritka, hogy megrendelő nélkül tudna megtörténni. Irodáknál ez különösen igaz, ahol a megrendelő személye lehet, hogy egy személy (Ügyvezető például), de felhasználók több százan, vagy akár több ezren is lehetnek (Dolgozók). Éppen ezért ebben a szegmensben kiemelten fontos különválasztani a felhasználót és a megrendelőt és időt szánni a tudatos és célirányos megértésükre.
A tervezési feladat hetei alatt a hallgatók haladásán látszott, hogy hogyan befolyásolják mind a megértést segítő feladatok, mind az ügyfél brief egyre mélyebb feldolgozása és közös kiértékelése, a térhez és a megrendelőhöz való viszonyulásukat.
A záró prezentációk utána az egyik hallgató fogalmazta meg talán a legegyszerűbben, amikor egy szóban leírta hogy mit tanult, mit adtak neki a közösen töltött hetek. Az empátia szót mondta. Én is ezt a szót találom a legjobbnak leírni azt, hogy a reményeim szerint a jövőbeni munkájukra milyen hatással lesz majd ez néhány közös hét.
Mi a véleményed, végzős hallgatóink az elsajátított ismereteket, a teamwork kapcsán felmerülő megoldásokat át tudják majd ültetni avalós piaci szituációkra is egy éles munka során?
Erre ők tudnak majd válaszolni, de amit a záró prezentáción, illetve utána a közös élménybeszámolón láttam és hallottam tőlük, az alapján én határozottan hiszem, hogy igen.
Mi volt a legnagyobb kihívás a tervezésben a hallgatók számára a Design Thinking szemlélet integrálása során?
A legnagyobb kihívás talán pont ott lehet, hogy még a tervezés megkezdése előtt állítsak majd le azt a reflexet, hogy a térhez nyúljanak azonnal és még ez előtt kezdjenek el a csapatukban gondolkodni és azokkal (vagy ahhoz hasonló) gyakorlatokkal kezdjék ezt meg, amiket az órákon is tanultak. Különösen igaz (és nehéz) ez akkor amikor csak egyedül dolgoznak majd egy-egy munkán.
A DT számomra legfontosabb üzenete, hogy járjunk körbe a problémát alaposan és értsük azt meg, mielőtt el kezdenénk keresni a megoldásokat a problémánkra. Egy belsőépítésznél a megoldások, majd maguk a 2D és 3D tervek lesznek, előtte a gondolkozás, a tervezési probléma körbejárása és feltárása az, ahol az eszköztár hasznos lesz.
Mennyire sikerült a hallgatóknak az általuk definiált ügyfél szempontjait beépíteni a tervezési folyamatba, hogy versenyképes és személyre szabott megoldásokat nyújtsanak?
Röviden úgy mondanám, hogy részben, de ez egyáltalán nem baj, sőt!
Célom volt a feladatok facilitálása során, hogy a hallgatók diktatórikus direktívák helyett (csináljátok így, mert azt mondtam), demokratikus lehetőségeket kapjanak, ahol rájuk van bízva, hogy mit mennyire vesznek figyelembe, akár a saját, a tervezést megelőző közös gondolkozásuk eredményei, vagy akár az ügyfél breif-ből származó adatszolgáltatás közül.
Számolva így azzal a reális kimenetellel, hogy majd a záró eseményen a zsűri (aki az ügyfél szerepét töltötte be) felkérdezni a hallgatókat akár pont az ügyfél igényeinek a figyelembevételének a mértékéről, akár másról.
A legjobban pont az ilyen ügyfelektől jövő felkérdezésekből tanultam meg anno Én is, hogy mikor szerettem bele túlzottan a saját megoldásaimba, úgy hogy az közben hiányosan szolgálta az ügyfél igényeit. Ezt az élményt szerettem volna ha a hallgatók meg tudják élni és halva a zsűri frappáns és intelligens kommentjeit, észrevételeit, ezt szerintem meg is tudták élni a hallgatók.
Hogyan támogatta a csapatmunka az ügyfélközpontú gondolkodás gyakorlati megvalósítását?
Több szem többet lát és több nézőpontot is hoz be. Csapatban könnyebb empatizálni is egy-egy célcsoporttal és könnyebb vinni egymást előre az olykor nehézkés, vagy akár zsákutcának látszó probléma megértési folyamatban.
Hogyan segítette a hallgatókat a csapatmunka, hogy több aspektusból megvizsgálva a problémák és igények megértésére és kezelésére fókuszáljanak?
Ez egy érdekes kérdés, mert az előző válaszommal most szembe menve, csapatban könnyebb a 'csordaszellem' pszichológiai csapdájába is beleesni és menni amerre a többiek, akár távolabb és távolabb az ügyfél igényeitől és problémáitól. Ezért is fontos a facilitálás, illetve a csoport vezetés. Brainstorming-oknak is sokszor az a halála, hogy nincs aki vezeti őket, csak emberek ötletelnek jó hangulatban 1 órát, majd eredmény nélkül mennek tovább a dolgukra.
Ez a jelenség a hallgatóknak is előfordult, de nagyon konstruktívan és intelligensen álltak mindannyian hozzá amikor erre rámutattam nekik.
Hogyan tudta a projekt feldolgozása segíteni a hallgatókat abban, hogy a kreativitásuk mellett, design thinking szemléletű megoldásokra törekedjenek?
Rövid válaszom, rá voltak kényszerítve! Kihasználva a KREA által biztosított, nyitott, kíserletező, de a szakmai fejlődésre orientált közeget, a feladat elején 'meg volt nekik tiltva', hogy elkezdjenek tervezni, amíg a DT feladatokat nem fejezték be. Komolyra fordítva a szót, azzal, hogy ezekkel a feladatokkal kezdték a projektet és újra és újra emlékezetve voltak, hogy nyúljanak is vissza az eredményeikhez (egészen a záró prezentációig), a folyamatba volt kódolva, hogy ezek mentén fejlesszék a terveiket, illetve a koncepciójukat.
Milyen tanácsokat adnál a hallgatóknak, hogy az ügyfélközpontú gondolkodás még inkább a belsőépítészeti profizmus részévé váljon majd élő projektjeiknél, különösen a koncepciótervezés és ügyfél elnyerésének fókuszában?
1. Mint ahogy az életben szinte minden, az Ő munkájuknak is egy része 'sales'. Értékesítik a szolgáltatásaikat, a tudásukat és a kreatív probléma megoldó képességeiket külsős és belsős ügyfeleik számára. Újra és újra.
2. Kérdezzenek és kérdezzenek. Amikor kapnak egy-egy választ, ne szaladjanak vele el azonnal, hanem kérdezzenek vissza újra és újra egy 'miért' kérdéssel egészen addig, amíg meg nem értik a válaszok mögött rejlő összes miértet (ez jellemzően az a pont, amikor az ügyfél valami olyasmit mond, hogy "Ez egy jó kérdés, de nem tudom, pedig fontos lenne, hogy tudjuk." (pro tipp: így néz ki a vadonban egy megoldandó ügyfél kihívás/ fájdalom.)
3. Ne higgyenek el mindent amit az ügyfél mond, mert sokszor Ők sem tudják jól kifejezni, hogy pontosan mire is van szükségük és hogy miért.
Olyan ez mint amikor bemegyünk például egy ruhaboltba csak nézelődni, és akkor tudjuk meg hogy szükségünk van onnan valamire, amikor az orrunk elé teszik, illetve ha magunktól ráakadunk. Egy belsőépítésznek is ez a feladata a működése során. Kérdezni, értelmezni és opciókat mutatni egészen addig amíg az ügyfél azt nem mondja, hogy "Ez az, pont ezt kerestem!" et voilà, megtörtént az értékesítés, lehet menni tervezni!
+1. Legyenek minél jobb történetmesélők és foglalják történetbe a koncepcióikat ha ügyfélnek beszélnek majd róluk.
Ismerd meg a KREA magasszintű oktatási módszereit és csatlakozz Te is tehetségeinkhez! Építs ki nívós szakmai kapcsolatokat a tanulmányaid alatt!
jelentkezem