Sztvorecz Milán
Szerencsésnek mondhatom magam abból a szempontból, hogy elég hamar végig tudtam járni a KREA-n kívüli és belüli is a szakmai ranglétrát, ugyanis a csapatok akikkel és a projektek amiken dolgozhattam elég jó táptalajt adtak ahhoz, hogy viszonylag hamar junior designerből, design director pozícióba küzdjem fel magam, valamint emellett a KREA UX/UI szakvezetője legyek, mint alumni tanulója az iskolának.
Ezek az évek nagyon sok mindenre megtanítottak, de a legfontosabb gondolat amit saját magamévá tettem, hogy nincs olyan, hogy egy designer kész van, és elérte a céljait, ami felett nincs tovább. Mindig annak kell a legfontosabbnak lenni, hogy tanuljunk, fejlődjünk és az elért cél után, rögtön menjünk a következőre. Ebben a szellemiségben alapítottuk meg egy kedves barátommal a saját design stúdiónkat a Duotone-t, ami számomra önmagában egy jelzés arra, hogy soha nincs vége egy szakmai fejlődésnek, maximum új célokat tűzünk ki magunk elé.
Miért szeretsz a KREA-n tanítani?
Számomra a KREA mindig egy különleges hely lesz a szívemben, mint alumni diák és oktató, viszont minden elfogultság nélkül tudom azt mondani, hogy a KREA egy olyan alkotóközösség, ahol egyszerre találkoznak és dolgoznak együtt napi szinten a szakmában nagyon sokat tapasztalt "vén rókák" és a pályájuk hajnalán lévő rendkívül tehetséges tanulók. Egy ilyen közösségbe bejárva számomra nagyon sokat jelent, hogy átadhatom a saját szakmai tudásom és látásmódomat, ugyanakkor más oktatóktól, de még akár tanulóktól is napi szinten tanulhatok újdonságokat, aminél motiválóbb dolgot keveset tudok elképzelni.
Mi a tervezői hitvallásod? Számodra mi a tervezés esszenciája?
Bár nyilván nem minden projektben sikerül ezt végigvinni (és ez így van jól), de számomra mindig az a legfontosabb, hogy kicsit feszegessük a határokat szakmailag és saját magunkkal kapcsolatban is, és valami olyat alkossunk, amitől akár csak makro szinten is, de más lesz a világ holnap, mint tegnap volt.
Mi az oktatói hitvallásod? Mit szeretnél átadni a hallgatóknak?
Minden új csoport első óráján elmondom tanulóknak, hogy én nem szeretek a nagykönyvből tanítani. Nálam azokat szempontokat, kérdéseket és problémamegoldásokat fogják hallani és úgy, ahogy azt majd valószínűleg gyakorlatban is fogják tapasztalni a jövendő munkahelyeiken. Ilyen szemléletben tanítom a UX-et illetve a gyakorlati tervezési feladatotokat, utóbbi esetben a tanulók örömére vagy bánatára úgy, mintha két kalapot viselve egyszerre lennék a szakmai vezetőjük és a megrendelőjük is egyben, hogy mindkét eshetőségre már az iskola berkein belül felkészüljenek.
Milyen mentori útravalót adnál a hallgatóknak? Hogyan tudnád inspirálni a jövő tervezőit?
Nagyon rövid leszek, két dolgot adnék útravalónak, amik nagyon elcsépeltek, de a szakmai karrierem során a legfontosabb alapokat adták. Az első, hogy sose elégedjenek meg azzal a tudással vagy szinttel, ami van nekik, mindig akarjanak többet, akarjanak tovább fejlődni. A másik egy pragmatikusabb tanácsom, hogy az első perctől építsétek a kapcsolati hálótokat a szakmában, mert a tudás és készségek mellett, ez lesz a másik legfontosabb fegyver az arzenálotokban!
TANTÁRGYAK, AMELYEKET TANÍT
